Sárberki Általános Iskola újsága

<!--[endif]-->

Tartalom:

Karácsony, Szilveszter

Szilveszteri finomságok

Viccek

Rejtvény, Fejtörő

Kézműveskedjünk!  ( méhviaszgyertya, flitteres gömbök)

Színező

MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK, DIÁKTÁRSUNKNAK ÉS TANÁRUNKNAK

KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET

ÉS NAGYON BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNK!

 A SZERKESZTŐSÉG

Karácsony

A karácsony egy keresztény ünnep, amelyen Jézus Krisztus születésére emlékeznek. Minden év december 25-én tartják világszerte, habár nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének. Feltehetőleg vagy azért esett erre a választás, mert egyes keresztény szerzők szerint Jézus szenvedése, azaz a húsvét illetve fogantatása az év azonos napján, március 25-én történt Valószínűleg azért, mert ekkor kezdődött el a téli napforduló a Föld északi féltekéjén. Annak ellenére, hogy a karácsony egy tradicionális keresztény ünnep, sok nem-keresztény ember ünnepli világszerte a szeretet ünnepeként.

A modern karácsony

 A modern és népszerű ünneppel együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, a különböző mintázatú üdvözlőlapok küldése, templomi ünneplések, karácsonyi ebéd és ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés, mint például karácsonyfa állítás, karácsonyi égők, girlandok, fagyöngyök és krisztustövisek elhelyezése, díszítése. Magyarországon a katolikus keresztények számára Jézus születésnapjának fénypontja a karácsonyi misén való részvétel (24-én éjfélkor vagy 25-én napközben). December 24-én hagyományosan a családok böjtölnek (karácsony böjtje), és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát. Ez eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma, majd vajas bableves hús nélkül (böjtös bableves), végül mákos guba volt.

Betlehemezés

A legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi szokások közé tartozott a betlehemezés. Ez egy többszereplős dramatikus játék, melynek középpontjában a három pásztor áll. Ezt a játékot eredetileg templomokban, majd később házakhoz járva  adták elő a gyerekek. Magyarország egyes tájegységein más-más hangsúlyt kapott. A betlehemezés főbb jelenetei közt lehet a szálláskeresés, amikor József és Mária szállást keresnek, de nem fogadja be őket a király, a gazdag ember, csak egy kovács, aki végül is az istállóba küldi őket.  A következő jelenetben az angyal a pásztorokat Betlehembe vezeti, akik az újszülött Jézushoz mennek, és ajándékokat visznek. A betlehemezés része lehet a Heródes játék is, amikor a napkeleti bölcsek találkoznak Heródessel, majd az angyallal, aki figyelmezteti a bölcseket, hogy kerüljék el Heródest. Bármely jelenet eljátszásában nagy hangsúlyt kap a párbeszéd és az éneklés. A pásztor jelentben pedig nagy jelentősége van az öreg, nagyothalló pásztornak, aki mindent félreért. A betlehemezés végén a háziaknak átadják a szereplők a  jókívánságokat, majd a háziaktól apró ajándékokat kapnak.

Scheib Luca

A szaloncukor története

Jellegzetes karácsonyi csemege a szaloncukor, amelyből ma nagyon sokfélét vásárolhatunk. A szaloncukor híres mestercukrászok műhelyeiben született a múlt században, és csak nálunk maradt hagyományos ünnepi édesség. Ez a finomság otthon is elkészíthető.

Szaloncukrot már a múlt században készítettek a cukszászok, de az édesség igazán a századfordulón vált divatossá. A reformkorban - francia minta nyomán - jött divatba a polgári lakásokban a fogadószoba, azaz szalon, ahol karácsonyfát állítottak, és így lett a fán lévő díszesen csomagolt csemege neve szaloncukor. Jókai még szalonczukkedlinek nevezte a szaloncukrot, ugyanis a cukorka neve a német salonzuckerl szóból ered. 1891-ben jelent meg Hegyesi József magyar-franczia szakács és vállalkozó A legújabb házi czukrászat című kézikönyve, amelyben tizenhétféle szaloncukrot ír le, így pl.: szalon-ananász czukorkák, szaloncréme-bonbonok, szalon-marasquin-czukorkák, szalon-pisztácz-czukorkák. 

A budapesti Vendéglátóipari Múzeumban találhatunk régi szaloncukor-csomagoló  sztaniolpapírokat harmincféle színben, és megcsodálhatunk egy "ricselő gépet" is. Ez a masina tulajdonképpen egy rojtozó gép, amellyel a szaloncukor papírját egy mozdulattal lehetett berojtozni. A századfordulón és a két világháború között a cukrászok a sütemények mellett fagylaltokat, cukorkákat, bonbonokat és szaloncukrot is készítettek. A híres cukrászdákban nagy mennyiségű szaloncukrot készítettek az ünnepek előtt, volt hogy naponta 25-30 kg csokoládét is felhasználtak. A pozitív formákat átszitált rizslisztbe mártották, és az így keletkezett mélyedésbe öntötték a folyékony cukrot. Amikor a cukor megdermedt és megszáradt, kivették és becsomagolták. A papírra angyalkákat ragasztottak, és már lehetett is a karácsonyfára akasztani. Persze nem mindenki engedhette meg magának, hogy csillogó cukrászdában vásároljon szaloncukrot a fára, ezért sokan otthon készítették el a csemegét. Ha van időnk és kedvünk, mi is készíthetünk házi szaloncukrot a karácsonyfára.

<!--[endif]-->

                                                                       Nacsa Boldizsár

<!--[if !vml]--><!--[endif]-->Szilveszteri, újévi hagyományok és szokások

Szilveszter:
Szent Szilveszter pápa (IV. század) ünnepe, gyakorlatilag az újév előestéje. A szilveszteri szokások közös célja a következő esztendőre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsolni. Különösen fontos szerepet kapnak az e naphoz kötődő zajkeltő szokások, melyek célja az ártó, rontó erők távol tartása a háztól. Eszközei igen változatosak: karikás ostor, duda, csengő, kolomp. Fontos, hogy az év utolsó napján csupa jó dologgal vegyük körül magunkat: mosni, takarítani tilos, mert ez nem hoz szerencsét. Szilveszter napján tilos a házimunka.
<!--[if !supportLineBreakNewLine]-->
<!--[endif]-->

Újévi szokások:
Az újévi szokások az idők folyamán nem változtak: még mindig úgy tartják, hogy az év első napja döntő szerepet játszik abban, milyen szerencsénk lesz az új évben.

A január 1-i évkezdés szokását a rómaiaktól örököltük. Ténylegesen Julius Caesar naptárreformjával (i.e. 46) került a római újév véglegesen január 1-jére.

Szilveszter éjszakáját még ma is egyfajta misztikum övezi: rengeteg babona, tréfa, jóslás kapcsolódik az esztendő legutolsó éjjeléhez. Mókás álarcok mögé bújunk, pezsgőt durrogtatunk, de vajon milyen népi hagyományok fűződnek ehhez az időszakhoz?

• Aki újévkor lencsét vagy más apró szemes ételt eszik, gazdag és szerencsés lesz az évben. Szinte kötelező a malacsült is, hiszen a négylevelű lóherét tartó malac az egyik legfontosabb szerencseszimbólum, és míg a tömzsi négylábú előre túrja a földet, és „kitúrja a szerencsét”, a csirke vagy tyúk inkább elkaparja azt.
• A hagyományosan készített pogácsák egyikébe egyes vidékeken ezen az estén pénzérmét sütöttek. Aki ezt megtalálta, arra a következő évben nagy szerencse várt. (Nagyon fontos azonban, hogy a pogácsa még az óévben elfogyjon!)

• A lányok galuskába, gombócba vagy más nyers tésztaféle közepébe apró papírokat raktak, amelyeken egy-egy férfinév szerepelt. Pontban éjfélkor bedobták a forró vízbe, az elsőnek felbukkanó férfinév leendő párjuk nevét árulta el.
• Nem jövendőbelijükről, hanem a férjhezmenetelükről adtak hírt a malacok: a lányok kiszaladtak a disznóólhoz, megrúgták az ól falát, s ha a disznók röfögtek, biztos volt, hogy az új évben férjhez mennek.
• A vénlánycsúfolás is része volt a csínyeknek. A legények szalmabábut állítottak azoknál a házaknál, ahol idősebb lány lakott, vagy felmásztak a háztetőre, és ott helyezték el a szalmát. Amennyiben a gazda szemfüles volt és észrevette a legényeket, elvitte a létrát, és csak másnap reggel hozta vissza, a legények pedig büntetésül egész éjjel a tetőn virrasztottak.
• Az idősebb lányok mellett a gazdákat is megtréfálták a legények. A kilincshez kecskét kötöttek, így a háziak nem tudták kinyitni az ajtót. Ennél elterjedtebb szokás volt, hogy a kertkapukat és az ajtókat kicseréltél egymással – esetleg elrejtették, gazdának olykor több napjába telt, amíg megtalálta a sajátját.
• Tilos volt kölcsönkérni és kölcsönadni bármit, beleértve a pénzt vagy a használati tárgyakat is. Aki korábban kölcsön kapott valamit, újév napjára visszaadta a tulajdonosnak.

Adjon az Isten bort, barackot, kurta farkú malacot, szekerünknek kereket, az Új Évnek keretet! Had ihassunk, had ehessünk az ÚJ ÉVBEN eleget!

                                               Nabilek Attila

Szilveszteri finomságok

Régi paraszti hagyományok szerint az újévi jókívánságoknak nagy jelentőségük van, befolyásolják a következő évi munkát, a termést, az újévi cselekedetek hatással vannak az egész évre. Így a szilveszteri újévi ételek is a jövőt meghatározó tulajdonságokkal bírnak. Szilveszter estéjén nem szabad malacot enni, csak halat, nyulat, őzet, szárnyast, ugyanis a hal elúszik, a nyúl, az őz fürge lábaival elszalad, a szárnyas elrepül az óesztendő minden bajával együtt. Újév napján viszont fő étel a malac, mivel orrával előre túrja a szerencsét, míg a szárnyas elkaparná azt. A lencse, a bab sok pénzt, szépséget hoz annak, aki újévkor bőségesen fogyasztja.

Lencseleves füstölt sajttal

Hozzávalók: 25 dkg lencse, 10 dkg füstölt sajt, fél dl olaj, 5 dkg vöröshagyma, 2 dl tejszín, 2 evőkanál mustár, fokhagyma, só, babérlevél
Elkészítés: Egy lábosban olajon megpároljuk a finomra vágott vöröshagymát, beletesszük az előzőleg kiválogatott, beáztatott lencsét. Fűszerezzük fokhagymával, babérlevéllel, vízzel felöntjük és lassan puhára főzzük. A megfőtt lencsét szitán áttörjük, vagy turmixgépben pépesítjük, hozzáadjuk a mustárt, a tejszínt, felforraljuk, majd átszűrjük. A füstölt sajtot kockára vágjuk, és forró sütőben hirtelen megpirítjuk. Az elkészült levest csészébe merjük és tálalás előtt helyezzük bele a pirított sajtkockákat.

Az újév nem kezdődhet lencse nélkül!

Cipóban sült csülök

Hozzávalók:

1 kg liszt
2 füstölt csülök
2 dkg élesztő
só
Elkészítés: A csülköket megfőzzük, majd leszedjük a csontról. Fél kg lisztet, élesztőt 1 dl langyos vízzel összekeverünk és kelni hagyjuk. Majd a maradék lisztet is hozzáadjuk. Ezután belekeverjük a st, kevés vizet, bedagasztjuk, és kelni hagyjuk, majd kinyújtjuk, megtöltjük a csülökkel, cipókat formálunk, és megsütjük őket.

                                                       Harasta Lili                                         Viccek

Pistikét megkérdezi az apukája:
- Mondd, fiam, hogy állsz az iskolában?
- Nagyon jól, papa. Mindennap másik sarokban.

- Mama! - megy oda Móricka az édesanyjához.

- Emlékszel, mennyire aggódtál mindig a nagyszobában lévő padlóvázáért? 
- Hogyne emlékeznék. 
- Csak azért szólok, hogy most már nem kell aggódnod.

A matematika tanár meg akarja viccelni a másodikosokat. Kérdése így hangzik:
- Ha egy hajó 45 méter hosszú, és 15 méter széles, akkor hány éves vagyok én?
- 50 éves - válaszol Pistike.
- Hogyan számoltad ki ? - kérdi megdöbbenve a tanár.
- Egyszerű - válaszol Pistike
-?
-a 25 éves ismerősöm csak félig bolond!

A szigorú, idős hölgy egy délelőtt a parkban sétálva látja, hogy Móricka unott pofával pöfékelve cigarettázik és közben nagyokat húz egy pálinkásüvegből. Nem bírja megállni szó nélkül:
- Hogy lehet az, fiacskám, hogy te nem vagy ilyenkor iskolában?
- Hogy lennék iskolában, hölgyem, hiszen még csak ötéves vagyok!

<!--[endif]-->

Khm Khm!!!

Kovács panaszkodik az orvosnak:
- Doktor úr! A feleségem olyan ingerült, állandóan veszekszik, mindenbe beleköt.
Erre az orvos:
- Miért nem viszi el egy szép tengerparti nyaralásra?
- Fölösleges lenne, elég jól úszik.

A szőke nő boldogan újságolja a barátnőjének:
- Ezzel a gáztűzhellyel jó vásárt csináltam! Három hete gyújtottam meg a lángot, és még most is ég!

János bácsi autóvezetésből vizsgázik. Mellette ül az instruktor, hátul a rendőr. Instruktor:
- János bácsi! Milyen tábla volt ez?!
- Úgy néztem, fiam, búzatábla...

Papp Domonkos

Rejtvény

Megtalálod-e az elrejtett szavakat?

Írd be a számokat 1-től 9-ig úgy, hogy egy oszlopba, valamint egy sorba csak egy ugyanolyan szám legyen.